4. Fejezet

Kinyitottam az ajtót...

Sky szemszöge:
Magamban azért fohászkodtam, hogy ne Mary néni legyen bárki csak ő ne.
- Amúgy tök szép lett a ház ahoz képest ahogy legutóbb kinézett. - jegyezte meg Matt.
- Köszi,de ennél csak az lenne jobb,ha az időjárásról csevegnénk. - nevettem.
- Sky? - nézett rám a hugom.
- Igen,Amy?
- Mit csinál ennyi ideig Elli?
- Passz. Itt őszüljek meg ha tudom. - vontam meg a vállam. Ahogy ezt kimondtam El lépett be a nappaliba.
- Ki volt az? - pattantam fel.
- A postás. - nevetett.

Matt szemszöge:
Ahogy ott állt és nevetett olyan érzésem volt mintha nem két éve láttam volna utoljára, hanem csak pár napja. Megváltozott a kislányos bájából amit annyira szerettem ugyan megmaradt valami de sokkal inkább volt egy gyönyörü fiatal nő aki sajnos olyan tapasztalatokkal rendelkezik már az életről amivel ilyen fiatalon nem kéne. Annyi ember akart neki ártani mikor ő semmit nem tett. Tele van kedvességgel nem lenne képes egy állatot sem bántani nem, hogy egy embert. Egyszer egy fiú annyira megbántotta, hogy néha még mindig látom a szemében, hogy mennyire fájt neki. Akkor eldöntöttem, hogy bármi áron de megvédem, és nem hagyom, hogy mégegyszer megbántsa valaki.

Ellie szemszöge:
Mikor nagy nehezen sikerült abbahagynom a nevetést ránéztem a bátyámra. Rögtön elkomorultam nemhogy nem nevetett, éppenhogy komolyan nézett maga elé, tudtam, hogy valamin nagyon gondolkozik. Odamentem Matthez leültem mellé és finoman megöleltem, azonnal rámkapta a tekintetét. Sky és Amy figyelmesen néztek minket.
- Min gondolkodtál annyira Matt? - néztem kedvesen a bátyámra.
- Csak azon, hogy mennire megváltoztál. Olyan gyönyörű lettél, és annyira hiányoztál, hogy az elmondhatatlan. - nézett rám enyhén könnyes szemmel. Ez azért is hatott meg nagyon mert soha nem láttam sírni. Ettől nekem is könnyek gyültek a szememben ezt láttva Matt szorosan magához ölelt és a hajamba furta a fejét.
- Te is nagyon hiányoztál, leírhatatlanul. - bújtam még jobban a bátyámhoz. Egyszer csak egy fényképezőgép kattanását halottam, ahogy felnéztem Skyt pillantottam meg amint vigyorog.
- Olyan aranyosak voltatok muszály volt lefényképezni. - mondta védekezően. Csak legyintettem egyet, amig nem teszi fel sehova tőlem azt és annyit fényképezhet amit csak akar.        
- Nincs kedvetek elmenni valahova? Mondjuk enni? - kérdeztem.
- De, mondjuk a Nando's? Farkas éhes vagyok. - ált fel Matt a hasát simogatva.
- Nekem tökéletes. Akkor 10 perc múlva indulunk. - adta ki az utasítást Sky. Gyorsan felrohantam a szobámba és egyenesen berontottam a gardróbomba. Rekord gyorsasággal magamra kaptam egy fekete farmert, egy szürke felsőt egy hasonló színü sállal hozzá egy barna bokacsizmát és egy táskát. Feldobtam egy alap sminket és már rohantam is le.
- Indulás! - ordítottam el magamat, és elindultam a garázsba. Bepattantam a fekete Range Rover volánja mögé. 5percel később már az egész bagázs a kocsiban ült.
- Akkor Nando's? - néztem a melettem ülő Mattre ugyanis Sky hátul ült Amyvel aki egy gyerekülésben feszített. Fogalmam sincs, honnan szedte Sky, de mindedj.
- Persze,hova máshova!? - válaszolt vigyorogva. Lassan kigurultam a garázsból és kicsivel később a főútra is ráhajtottam. Nincs olyan messze tőlünk a Nando's kb. 10percre és rögtön melette ott a Starbucks. A kávézó előtt állt egy másik fekete Range Rover. Vajon kié lehet? Különösebben csak azért érdekelt mert nem a legolcsóbb kocsi, de mindedj beáltam elé. Leálítottam a kocsit és kiszáltam, a többiek is követtek.
- Figyeljetek én nem vagyok éhes, szóval veszek egy kávét és vissza ülök a kocsiba. Oké? - nézztem a többiekre.
- Persze, de nekem is vegyél már egyet. - jelentette ki Matt.
- Rendben max. 20percet várok utánna indulok. - mondtam szigorúan. Aztán sarkon fordultam és elindultam a Starbucksba. Kinyitottam az ajtót és egyenesen a pult felé vettem az irányt, közben körülnéztem. Csak négy kb. velem egyidős fiú volt a kávézóban. Az egyik pont a szemembe nézett, teljesen elvesztem a szemeiben, valahogy elemeltem róla a tekintetemet és megnéztem a többit is. Volt egy göndör egy fekete és két barna hajú fiú. Nagyon ismerősek voltak valahonnan, de nem jutott eszembe.
- Jónapot. Mit adhatok? - kérdezte kedvesen egy kb. velem egyidős lány a pult mögül.
- Egy Macchiatot és egy Cappuchinot dupla cukorral kérnék, köszi. - mondtam kedvesen. 2percel később már hozta is a kávékat, kifizettem és indultam volna, de a göndör hajú fiú felált és elindult felém. Akkor beugrott ez a One Direction. A fiúk neve pedig Harry, Zayn,Liam és Louis, de hol van Niall? Utálom őket olyan beképzelt seggfejek. Nem foglalkozva azzal,hogy Harry idő közben odeért hozzám kirohantam a kávézóból. Mit sem törődve azokkal a nyálgépekkel. Behuppantam a kocsiba és vártam. Sky 5percel később bevágódott hátra és izgatottan nézett rám. Intettem, hogy beszéljen.
- Nem fogod elhinni mi történt.....
- Várj kitalálom találkoztál Niall Horannal a One Direction idegesítő beképzelt ír tagjával! Eltaláltam? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Igeeeen!!! Emlékeztél arra, hogy ír! - mondta vigyorogva.
- Persze, hogy emlékeztem, nem vagyok, hülye folyamatosan róluk magyarázol. Főleg róla. - jegyeztem meg cinikusan. Sky folytatta az áradozását, hogy mijen szuper meg a telefonszámát is elkérte és stb. stb. Úgy  öt perc után nem bírtam tovább és idegesen hátrafordultam.
- Sky, ha befejezed 1 hétig nem hallasz tölem semmi rosszat róluk. - adtam meg az ultimátumot. A barátnőm azonnal elnémult és döbbenten nézett rám. Tudta, hogy ez tőlem óriási szó.
- Okééé. - vigyorgott. Ahogy ezt kimondta Amyék ültek be a kocsiba egy rakat kajával. A bátyámra néztem és odanyújtottam neki a Macchiatoját.
- Netán egy hadsereg is a vendégünk!?
- Neeeem csak éhes vagyok és holnapra is kell hogy ne kelljen főzni. - mondta felháborodva. Csak mosolyogtam és beindítottam a motort ami halkan életre kelt. Hamar hazaértünk. Matt ledobta a kaját a konyhapultra és eltünt a nappali irányába.
- Még egy ilyen lusta dögöt a kaját se pakolta ki. - jegyeztem meg mérgesen.
- Igaz, de vald be, soha nem tudnál rá haragudni akármit is tesz. - nézett rám Sky.
- Soha, hiszen annyira szeretem és mist végre visszakaptam, annyira hiányzott. - hajtottam le a fejemet.
- Elhiszem. Gyere nézzük meg mit csinál. - nevetett és elindult a nappaliba. A helységbe belépve furcsa látvány fogadott Amy, Matt nyakában ült és a kanapén ugráltak a TV pedig ordított. Az órára néztem 19:08.
- Figyelj szerintem én felmegyek olvasni. Reggel találkozunk jóéjt. - öleltem meg Skyt. - Jóéjt!! - ordítottam az ugráló állatoknak, ők rám se bagóztak. Mosolyogva mentem fel a lépcsőn és a szobámba belépve magamra zártam az ajtót. Semmi kedvem nem volt olvasni. Lezuhanyoztam és bedőltem az ágyba.